Az önismeretről

AZ ÖNISMERETRŐL

Ki vagyok? Honnan jövök? Merre tartok? Milyen vágyaim vannak? Mi végre vagyok? Lehet, hogy gondolkodtál már ezekről a kérdésekről.

Ezeken az alapkérdéseken túl a mindennapi élet kérdéseivel találkozol (ha felteszed magadnak azokat). Azaz, mit miért teszel, milyen vagy? Hogyan viselkedsz különböző helyzetekben? Milyen érzéseid keletkeznek közben?

Önmagadról való ismereteidnek vannak könnyen hozzáférhető részei, amikkel többnyire tisztában vagy (jó tulajdonságaid, készségeid, kedvelt időtöltéseid, örömeid stb.).

Vannak nehezebben megismerhető részeid, amelyeknek gyökerei a gyermekkorba (akár több generációra) nyúlnak vissza. Nehezen érthető motivációid, viselkedésmódjaid, szenvedést okozó helyzetekben megélt tehetetlenséged, eszköztelenséged, ismétlődő rossz kapcsolataid.

Az önismeretedet az előző kettőn túl, színezi a kapcsolati háló, amely körülvesz, és amelyben működteted magadat. Hogyan teszed? Hogyan hat rád? Mit kezdesz azzal, ahogyan más(ok) látnak, észlelnek téged ? Egyezik azzal a képpel, amit tudsz magadról?

Miért fontos, hogy megismerjed magadat? Három haszna van (Daubner Béla szerint):
1. Önmagadról való ismereteid tágulnak.
2. A változtatásra való lehetőségeidet (forrásaidat) felfedezed és használod, nem leszel olyan tehetetlen, mint eddig.
3. Több eszközöd lesz, amiket a különböző helyzetekben tudatosan használhatsz.

Pszichodramatikusan megfogalmazva a J. L. Moreno (a pszichodráma módszer atyja) megálmodta spontán cselekvő ember az, aki megfelelő kreativitással, önazonosan éli életét. Ehhez szükséges lelkünk színpadának letisztítása, hogy azon letűnt korok poros és tragikus, drámái valamint a jövőben játszódó rémképekkel teletűzdelt, fantasztikus történetek helyett élettel teli, sémáktól mentes, jelen idejű darabok fussanak, melynek rendezői mi magunk vagyunk.

Azaz te határozzad meg önmagadat és ne külső elvárások, személyek és történések, melyekben megfeszülsz, sodródsz.

„Ott táncolunk egymagunkban szomorú színpadunk közepén, lakható, vagy kevésbé lakható díszleteink között. Tényleg, megkérdezted már magadtól, hogy mennyire lakhatók a díszleteid? „(Popper Péter).

Összefoglalva, az önismeret egy gondolkodási mód. Kérdésfeltevéssel kezdődik magadról és a változás / változtatás lehetőségét kaphatod meg tőle.

Az önismereti folyamatot jó esetben önmegértés, önelfogadás követi. 
Ennek az a tartós hatása számodra, hogy ön-ismereted nem egy problémamentes életre, nem egy szenvedésnélküli létre, de egy cselekvő, teljesebb, gazdagabb életre való lehetőséget ad, melyben eszközeid vannak, hogy csillapítsad a szenvedésedet, a nehézségeidet és élvezzed az örömet, tudj megelégedett lenni.